kamarakoncertet adtunk.

Itt http://evfaja.okotars.hu/

Heten.

Szuper volt!

- O vos omnes (ami nagyon szép volt, csak lecsúsztunk egy hangot a végére.. de a közönség alig vette észre – azaz csak egy ember szólt be később a borozáskor erre az előadásra…:)))
Aztán népdalokat:
- Napot is szeretek skandináv stílusban Piri-csoda-utószólóval
- Erdő erdő kerek erdő széki feldolgozásban Andi-felvezetéssel és szabadfogású kánonnal
- Amerre én járok felépítkezős Csíkszerda style-ban Attesz bázissal

Aztán boroztunk.
És 2-3 pohár után énekeltünk tovább, gospelt, acsitárit, gyümölcssalit… (bicódal volt? )

Tökjóvolt. Köszönjük Bubunak a szervezést!
Felvettük, szóval majd valamilyen formában mutatunk belőle.

Akik énekeltek:
Édes Piri
Győrfi Ági
Győrfi Dóra
Joós Andi
Kovács Ági
Ferenczi Attesz
Róna Péter Bubu

azaz a Csíkszerda-Soharóza-Halastó kamarakórus.

„Ó, ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyeljetek, és lássátok: van-e olyan fájdalom, mint az én fájdalmam?” – énekeljük néhány hónapja latinul az Ószövetségből, Jeremiás siralmaiból származó részletet (tehát bizonyosan igazak Árpi szavai, hogy bár egyházi szövegként vált ismertté, még a kereszténység előttről származhat ). Az önálló életre kelt szövegrészt általában motettaként éneklik, akárcsak mi, Horváth Márton Levente feldolgozásában.

„O ihr alle, die ihr vorübergehet am Wege schauet auf und sehet, ob ein Schmerz gleich sei meinem Schmerze.”

November 1-jén éppen az Országos Kéktúra bakonyi kilométereit tapostam nemrég összeállt kis csapatommal (ó, de kár, hogy még nincs kész a honlapunk, most ingyen reklámot kaphatnék a főoldalon ), amikor Városlődön egyszer csak felkaptam a fejem erre a német feliratú feszületre. Ha nem járok a Csíkszerdába, észre sem vettem volna.

„Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide, és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam?!” (Jeremiás siralmai 1,12)

A csík (1): Minden valódi csík egyenes, egyenletes, vízszintes és végtelen.
Ez utóbbi több módon is elérhető,
- vagy úgy hogy végtelenül osztható, – megvalósítása költséges és időigényes
- vagy úgy, hogy végtelen hosszúságú térben és időben – megvalósítása szintén költséges és időigényes
- vagy – és ez az ajánlott – körbeér.

Minden csíknak szükséges feltétele egy úgynevezett létezési horizont, amely lényegében tér el magától a csíktól, és ez nem csak belső meghatározottságot jelent, hanem külső megjelenést is. A csík horizontja, háttere és alapja egy tőle objektíven megkülönböztethető entitás kell, legyen. Azonban Tudjuk, hogy a csík létének entelekheiája (teljesültsége), organonja (eszköz) és energeiája (képessége) is létének lehetőségéből ered. Nincs csík, míg nincs alap.
A problémát bonyolítja, hogy a csík általában nem létezik egyedül. A Valós csík minden értelemben (mint ezt majd látni fogjuk) társas lény. Ebből az is következik, hogy mindig sokan van. Soha nem találsz csíkot magányosan, vagy kis társaságban. Tehát az a csík, amelyik tegyük fel másodmagával fut, az az úgynevezett pszeudo-csík. Soha ne higgyünk az ilyen csíknak! Álságos és nem a Csík közösség tagja.
Így tehát a fentieken túl a definícióhoz még hozzátehetjük, hogy a valódi csík:
Sok-sok azonos vastagságú, jól látható, horizontjából egyenletesen és egyenesen kiváló, vízszintesen körbeérő entitás.

A csík (2): Ám a csíknak létezik egy másik, még alapvetőbb definíciója is. A csík egy egzisztenciális fogalom, egy létbeállítódás, egy hangoltság, amellyel a személy Világát megéli. Ebbe a megélésbe beletartozik tehát a belső meghatározottság, amely szerint egy önmagát csíkként megértő egzisztencia mindig egyfajta végtelenségként létezik a szónak mitikus, filozofikus és vallási értelmében. Kinő horizontjából, annak eszköze és beteljesülése, és lehetősége is egyben. A csík társas lény is, tehát egy ilyen egzisztencia csoportosan létezik és ereje a csoporttal egyre nő.
Külső jellege a belsőből fakad, azaz az (1)-es számú definíció szerint öltözik.

Deutsch Z.

Réti csík

Mi a Csíkszerda kabalaállata? A csík.

És az miért jó? Mert az egy hal!

Kövi csík

Vágó csík

“Csíkok hazánkban

A nagy mocsarak lecsapolása óta kiveszett foglalkozásnak számít a csíkászat. Pedig valamikor ezek a halászemberek egész csíkbányákat tartottak fenn. A csíkhalak fajtái közül Magyarországon négy faj található meg: a réti-, kövi-, vágó és törpecsík. Egykor valamennyien kedvelt eleségnek számítottak, manapság már csak elvétve lehet találkozni velük.
Nem is olyan régen, amikor a nagy magyar Alföld tekintélyes részét mocsarak borították, gyakori mesterségnek számított a pákászat, vagyis a csíkászat.

A réti csík ott is megél, ahol a többi halfaj már nem képes, minthogy a levegőből közvetlenül is képes oxigént felvenni. A pákászok azt használták ki kifogásukra, hogy oxigénszegény vízben élnek. A halász megtisztított egy kis foltot a növényzettel sűrűn benőtt lápban, és erre helyezte vesszőből font varsáját. A nyílt vízfelületen hamarosan megemelkedett a vízben oldott oxigén szintje, ami tömegével vonzotta oda a halakat. Nem véletlenül nevezték az ilyen halfogó helyeket csíkbányának.

A réti csík az egyetlen hazai halfaj, amely képes elviselni a vizek időszakos kiszáradását és akár hetekig kibírja a lápok nedves iszapjában.

Van még egy a népi folklórból eredő vonatkozása a réti csíkoknak. Az aranyhal meséje is kapcsolódik hozzá. Ugyanis nagyon ritkán lehet találkozni a faj különleges változataival. A teljesen aranyszínű csíkkirály kifogása óriási szerencsének számított és egy-egy halász életében csak nagyon ritkán következett be. Úgy tartották, hogy a kifogott királyt azonnal vissza kell engedni a vízbe, különben szerencse helyett szerencsétlenség lesz a jutalom. A csíkkirály párja volt a csíkdáma, a fajnak egy albínó változata.

Míg a réti csík 30-40 centiméteresre is megnő és mocsarakban él, addig a kövi-, vágó- és törpecsík csupán a 10-13 centiméteres nagyságot éri el és inkább a patakokat kedvelik.”

A leírás és a képek forrása a http://reticsik.blog.hu/2009/02/19/csikhalak honlap, ezúton is ezer köszönet!