Jonathan Dove operáját David Lan librettójával először 1999-ben mutatták be a londoni Christ Church-ben. Néhány évvel később ezzel a darabbal nyitotta meg újra kapuit a szintén londoni Young Vic színház, ahol a kórustételeket a helyi közösség lelkes tagjai énekelték, a profi szólisták mellett. Ez a közösségi opera műfaja, amatőr és profi énekesek közös munkájának lehetősége tette a darabot Göttinger Pál rendező, és Tóth Árpád karnagy számára külön is vonzóvá. A Tóbiás és az angyal bibliai történet, igaz csak a katolikus Szentírásban szerepel, a kanonizált protestáns változatból kihagyták többek közt mesés, sámánisztikus részletei miatt. Dove és Lan lényegében hű maradt az eredeti történethez, csak néhány elemén változtattak. Az opera, vagy még inkább: zenedráma jelenetei egyetlen ívet alkotnak: nincsenek benne zárt számok, kiállások, a zenekar mindig azonnal átvezet a következő jelenetbe. Tóbit feleségével, Annával és fiukkal, Tóbiással Ninivében él, ahol nap mint nap gyilkolják a zsidókat, és eltemetni sem engedik őket. Tóbit azonban a Tóra parancsa szerint eltemeti az áldozatokat. Egy nap, mikor fáradtan a szabad ég alatt alszik el, arra ébred, hogy a rápiszkító verebek miatt elvesztette szeme világát. A család kétségbeejtő helyzetében némi reményt nyújtana, ha Tóbiás visszakérné azt az óriási kölcsönt, amit Tóbit egykor rokonuknak, az Ekbatánában élő Raguelnek adott. A fiút útján egy titokzatos, új ismerős, Rafael kíséri el. Ekbatánában Raguel és Edna lánya, Sára már a hetedik nászéjszakája után ébred egyedül, mert férjeit megöli a Sárába szerelmes démon, Ashmodeus. Ehhez a gyönyörű, de életveszélyes lányhoz indul Tóbiás, és természetesen első látásra bele is szeret. Ahhoz azonban, hogy az eleinte kissé kamaszos, szertelen Tóbiás apja igazi megmentője és a szépséges Sárához méltó férfi legyen, útja során fontos kérdésekre kell válaszokat találnia.